Egy istenek játékát játszó emberek által teremtett világ, amelyet senki sem ismerhet ki igazán. Végtelen szárazság, amerre a szem ellát. Bestiák, melyek folyton az életedre törnek. Csoportban túlélni próbálók, akik már időtlen idők óta Rabirth foglyai. Esetleg egy magamfajta balfék, aki egyedül próbál érvényesülni a kegyetlen és kiszámíthatatlan sivatagban. Gonosz lelkek, akik örökké tartó büntetésüket töltik. És ártatlanok, akik tévedésből kerültek ide. Te hová tartozol? 

Hadd segítsek: nem számít. Senkit sem fog érdekelni a múltad, ha a jövője útjában állsz. Ezen a helyen előbb utóbb mindenki szörnyeteggé válik. Nem hiszel nekem? Akkor küzdj ellene. De előtte gondolkodj el, hogy mennyit ér egy törvények nélküli világban a becsület, a hűség és a bizalom.

Ha még nem sikerült elijesztenem, engedd meg, hogy elmondjam a játékszabályokat. Ha úgy érzed, ez mégsem neked való, sajnálom, már nem fordulhatsz vissza. Hiába gondoltad meg magad, hiába vágysz vissza, innen nincs kiút, legalábbis eddig senkinek sem sikerült megtalálnia. Jobban teszed, ha hamar elfogadod a jelenlegi helyzetedet, és alkalmazkodsz. Minél előbb szerezz fegyvert, ellátmányt, szövetségeseket. De főleg fegyvert. Minden veszélyes, ami mozog.

Szoksz vagy szöksz. Rabirth-ben csak az előbbi jöhet szóba. Üss vagy fuss. Jó tanács: ha Bestiát látsz, fuss. Ölj vagy megölnek. Ez esetben, kedves vándor, tiéd a választás. De csak idő kérdése, hogy bepiszkold a kezedet.

Még mindig az otthonodról álmodsz? Verd ki a fejedből, ha jót akarsz. Vagy pedig juss ki. De én a helyedben nem élném bele magam túlságosan. Ezen a helyen csak a remény kerekedhet felül a félelmen. De mit ér a remény az elfogadás kényelmével szemben?
Én már rég feladtam a reményt.
Te hogy döntesz?